Közel egy hónapnyi huzavona után sikerült az Országgyűlésnek megfelelő jelentkezőt találnia a megüresedett államfői pozícióra. Miután menesztették Sulyok Tamást, és Polgár Judit nem fogadta el a lelkes felkérést, sokáig ment a találgatás (társadalmi egyeztetés?) a köztársasági elnök lehetséges személyéről – aki végül egy 73 éves jogtudós lett, Baka András.
Habár a fideszes és KDNP-s politikusok és megmondó emberek (a Mi Hazánk és a Munkáspárt hozzácsapódásával) folyamatosan a jelenlegi, tiszás kormányt kritizálták Sulyok Tamás menesztése miatt, ami szerintük egy személyre szabott törvénykezéssel valósult meg; valójában pont Baka András 2011-es menesztése volt a Fidesz-KDNP kormány ilyesfajta törvénykezése. Vádold azzal ellenséged, amit te csinálsz, tartja a mondás. Ugyanis országunk államfője nem az égből pottyant ide: legfelsőbb bírói pozíciójából az Orbán-rendszer hajnalán tüntették el, ugyanis kritizálni merte az akkori kormány hozzáállását az igazságszolgáltatáshoz, a független bíróságok felszámolásához. Később pert is nyert a magyar kormány ellen, amit az állam nem hajtott végre.
Ezen kívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt 1991 és 2008 között – 2002-ben a Goodwin-ügyben a bírói tanács tagja volt, ami precedensteremtő döntést hozott a transznemű emberek jogaival kapcsolatban, ugyanis a bírói tanács egyhangúlag mondta ki, hogy a transznemű felperes emberi jogait az Egyesült Királyság megsértette azzal, hogy a nemének az elismerését megtagadta. A ’80-as évektől kezdődően több Egyesült Államokbeli egyetem vendégprofesszora volt, többször hívták előadni az NSZK-ba és Franciaországba egyaránt. Az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója több mint húsz éven keresztül. De szakszervezeti munkában is kivette a részét, ugyanis a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) 1988 és 1990 között, míg az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) konföderációjának 1989 és 1990 volt az elnöke. A cikk megírásáig egyik szervezet sem reagált volt elnökük új szerepére.
Na de mi is az a köztársasági elnök? Mit csinál, és miért lényeges (ha egyáltalán lényeges), hogy ki az? „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” – áll az Alaptörvényben. Azonban érezhette mindenki a saját bőrén, hogy az elmúlt 16 évben ennek a minimális meghatározásnak sem feleltek meg az államfői posztot betöltő személyek. Tehát ma mit jelent a köztársasági elnök? Az elmúlt években csorbítottak a eszköztárán, bár előtte sem volt jelentős szerepe, de mára semmi mást nem jelent ez a pozíció, mint egy aláírógépi kötelességet és szimbolikus szerepléseket, amikkel azt láthatja az állampolgár, hogy van itt jogállam, van itt (liberális) demokrácia – ha nem lenne, akkor nemzetvezetőnk lenne, összevonva a kormányfői és államfői pozíciót. Mit várhatunk Baka András köztársasági elnökségétől? Hogy aláír mindent, amit a TISZA által dominált Országgyűlés elé tesz; hogy felszólal (ismét), ha a TISZA-kormány a jogállami pozíciónkat szeretné rombolni. Fog ilyet tenni a TISZA-kormány? Egyelőre ezt nem tudjuk.
