„Megtört a jég, megkezdődhet egy komoly háromoldalú érdemi egyeztetés a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között” – kezdődik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleménye. Ugyanis augusztus 7-én, több hónapnyi kiállás, nyílt levél és sztrájk után, leült a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) a hozzájuk tartozó szakszervezetekkel tárgyalni. Jelenleg kettő, az Orbán-rendszerből ránk maradt fórumon van lehetősége a szakszervezeteknek hallattatni a hangjukat, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésein. De tervben van ezek átalakítása, sőt várják a szakszervezetek javaslatait is.
A kormány egyenlő partnerként tervezi kezelni a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeteket – számol be róla Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke. Ez azt jelenti, hogy már nem a Magyar Közlönyből fogják megtudni a civil szervezetek, hogy az adott szférában milyen változásokat hoz a kormány. Sőt, SZCSM hajlandóságát fejezte ki, hogy a szakszervezetekkel együtt alakítsák a dolgozók helyzetét. Például a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) népszavazási javaslatát is tárgyalni fogják már a következő VKF fórumon. Ez a december 24. munkaszünetté nyilvánításáról fog szólni. De a MASZSZ kampányának hatására (#VanEgyHőhatár) megkezdte a minisztérium „a munkahelyi hőhatár és egyéb munkavédelmi javaslatok szabályozását célzó rendelet normatív szövegének” a kidolgozását.
Ezek nagyszerű fejlemények a munkásérdekképviselet helyzete kapcsán, de itt még nem lehet megállni. Hiszen egyelőre csak egy szakszervezeti konföderáció elnöke vett részt a kormánnyal való tárgyaláson (ilyen konföderációból van még legalább 4), és kérdéses marad (vagy legalábbis érdemes kritikusan hozzáállni), mit és hogyan fognak betartani az ígéretekből. Illetve, hogy képesek lesznek-e a szakszervezetek jelenlegi formájukban képviselni a dolgozók érdekeit, gondoljunk csak vissza az IKEA-sztrájk gyenge eredményére.
