A Paksi Atomerőmű életében először következik be az elképzelhetetlen: le fogják állítani az áram előállítását. Nem tudott az erőmű pontos időt mondani, csütörtökön 24 és 72 óra között saccolták meg, mikor fog leállni az erőmű.
A Duna vízszintjének a legalacsonyabb mérése eddig 2018-ban volt, ekkor -97 centiméterrel volt a szokásostól megapadva a folyó. Ez, az idei nyáron, -121 centiméter a kormány adatai szerint. Habár építése során sok mindenre felkészítették az atomerőművet, ilyen szintű apály az építése előtti 100 évben sose fordult elő. Tervben volt az erőmű szivattyútelepének fejlesztése, hogy az ilyen esetekre felkészítsék az ország legnagyobb energiatermelő létesítményét – de ezt a tervet az Orbán-kormány elhalasztotta megvalósítani. A Paksi Atomerőművön kívül leállították a Dunamenti Erőművet is, ezzel 2400 megawattnyi energiatermelés fog kiesni az ország energiaháztartásából.
A helyzetet súlyosbítja, amire korábban már Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter felhívta a figyelmet – a hőség miatt megnőtt a lakossági energiahasználat, 20 százalékos növekedéssel számolnak a szakértők. Így ismét megkérték a lakosságot, hogy a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakban kerüljék a magas energiaigényű tevékenységek elvégzését (pl. elektromos autó töltése, intenzív klímahasználat). Üdítő fejlemény, hogy Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke már a nagy energiaigényű ipart is takarékosságra intette. Sőt, már a jogszabályi keretek kidolgozását végzik, hogy kötelező jelleggel kényszerítsék a nagyfogyasztó gyárakat és cégeket spórolásra.
Hétfőre Magyar Péter krízishelyzetet hirdet. Elmondása szerint Magyarország energia-importképessége ki tudja pótolni a felmerülő kiesést. Végső esetben pedig fennáll egy biztonsági rendszer, egy rotációs kikapcsolási rend, amit akkor fognak alkalmazni, ha minden eddigi intézkedés csődöt mond. Elsőbbséget élvez a kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások ellátása.
