Pert nyert a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) a Magyar Állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.
A SZÁD a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) együtt még 2019-ben jelentette be, hogy sztrájkot szervez, mellyel az ágazatban dolgozók béremelését, pótszabadságot, korengedményes nyugdíjat és rendszeres szupervíziót akartak kivívni. Ezek a követelések azóta sem teljesültek, a szociális ágazat még mindig a legalulfizetettebbek közé tartozik, az elmúlt másfél évtized során számos kedvezményt és béren kívüli juttatást elvettek tőlük, a bérük a megélhetésükre sem elég.
A magyar sztrájktörvény szerint azonban a „lakossági alapszolgáltatást” végző munkakörökben csak úgy lehet sztrájkolni, ha a sztrájk alatt is biztosítva van a „még elégséges szolgáltatás”, aminek a mértékéről a sztrájkolni akaró munkavállalónak meg kell állapodnia a munkáltatóval. Azaz azzal az aktorral, akivel szemben követeléseket fogalmazott meg, és akire a sztrájkkal akar nyomást gyakorolni. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a bíróság állapítja meg a „még elégséges szolgáltatás” mértékét és feltételeit. Ez az egyenlőtlen hatalmi helyzet nyilván a munkaadónak kedvez, amit az akkor még Fidesz-kormány által irányított állam ki is használt, hogy adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítse a sztrájkot.
A szakszervezetek elképzelése szerint 2020 február és december között minden hónapban egy-egy napra szüntették volna be a munkát, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a munkáltató) tárgyalni sem volt hajlandó az elégséges szolgáltatásról. A szervezők ezért bírósághoz fordultak, ami ugyan nekik adott igazat, az erről szóló végzést csak 2020. december 28-án, azaz a legutolsó bejelentett sztrájknap után kapták kézhez. Így a sztrájk az állami szervek időhúzása miatt ellehetetlenült.
Ez nem csak a szociális ágazatban dolgozókra nézve botrányos, hanem minden dolgozónak azt üzente, hogy a munkáltató érdeke felülírja a dolgozók jogait.
A SZÁD ezért a Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig (EJEB) vitte az ügyet. Az EJEB 2026. május 12-én megállapította, hogy a magyar állam által előírt egyeztetési kötelezettség a szükségesnél jobban korlátozta a dolgozók sztrájkhoz való jogát. Ezért a szakszervezetet 10.000 €, a dolgozókat együttesen 5.365 € kártérítés illeti meg.
A szakszervezet a Helsinki Bizottsággal közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az ítélet nem is jöhetett volna jobb pillanatban, hiszen most áll fel az új kormány, ami ígéretet tett a munkaügyi helyzet reformjára. Kátai-Németh Vilmosnak, az újdonsült szociális- és családügyi miniszternek azt üzenték, készek egyeztetni, és vannak javaslataik a Munkaügyi Törvénykönyv módosítására, hiszen az ágazathoz a benne dolgozók értenek a legjobban, nem a szakpolitikusok.
A béremelésre fordítható forrást firtató kérdésre Köves Ferenc, a SZÁD elnöke azt válaszolta: “A költségvetésben arra van pénz, amire van szándék. Az nem kifogás, hogy nincs pénz. Az ágazatban dolgozók felelőssége és kötelessége, hogy a mindenkori kormányzattól ezt kiharcolja.”
A sztrájkjog emberi jog, ennek kimondása és a per megnyerése viszont csak félsiker. A sztrájk egy egyköz, hogy a dolgozók élhető bért és méltó körülményeket harcoljanak ki maguknak, és amíg a szociális ágazatban dolgozók helyzetét nem rendezik, a harc folytatódik.
Pável Anna
