Február 17-én zajlott a Szakszervezeti Együttműködési Fórum és a Politikatörténeti Intézet megemlékezése Somogyi Béláról és Bacsó Béláról, akik a szociáldemokrata- és munkásmozgalom szervezői, fontos aktorai voltak a dualizmus Magyarországán.
Egy Kovarcz Emil vezette különítmény végzett velük, amiért írni merészeltek a tomboló fehér terrorról. Kovarcz Emil egyébiránt a hungarista mozgalom egyik nagy alakjává vált a későbbiekben.
A fehér terror áldozatainak pontos számát nem tudjuk, 20.000 körülire becsülik – ennek esett áldozatául Bacsó és Somogyi. Szokás a tanácsköztársaság rémuralmáról beszélni a kortárs közbeszédben, történelemoktatásban. Az emlegetett rezsim összesen 200 áldozatot szedett.
A Bacsóval és Somogyival végző különítményesek – sok más különítményessel egyetemben – arcpirítóan megfogalmazott amnesztiában részesültek. „A hazaszeretet, a túlzott felbuzdulás és a nemzetárulás miatti érthető düh miatt követték el azt, amit elkövettek” – fogalmaz Horthy 1921-es közkegyelmében.
A francokat. Vérszomjas protofasiszták járták az utcákat, a hatalom meg tapsolt hozzá. Ezt a Horthy-rendszert mosdatja a kortárs történelmi emlékezet.
Trotzer Vilmos
