Elsőként a klasszikus magyar fasizmus híveire térnék ki. Minden történelemben kicsit is járatos embernek ismerősen csenghet Szálasi Ferenc és a nyilaskeresztes, avagy hungarista mozgalom neve. Noha a zöldingesek csillaga lehanyatlott és sem az ’56-os, marginális szerepvállalásuk – amelyre a kortárs szélsőjobboldal úgy veti rá magát, mint gyöngytyúk a takonyra –, sem pedig a rendszerváltás utáni visszatérési kísérletük nem vezetett eredményre, mégis léteznek a mai napig kvázi hagyományőrzők, akik ápolják a jobblétre szenderült hungaristák emlékét, eszmei hagyatékát. Az alapvetően nem szélsőjobboldali egyének elsőként a magyar civillakosságból képzett hullahegyekre, a hitleri Németország önfeledt kiszolgálására asszociálnak a hungarista emlékek kapcsán, de él köztünk néhány ember, név szerint Váradi Attila és félelmet nem ismerős bajtársai, akik a Zöldinges Világnézeti Műhelyen[1] élik ki metafizikai, történelmi, filozófiai és politikai érdeklődésüket.
Korábban táborokat szerveztek, ahol hungarista szellemben élték meg magyarságukat, ám erre 2021 óta nem került sor. Annyira azonban mindenesetre hasznosak voltak, hogy nyilvánvalóvá tegyék a Mi Hazánk eszmei irányultságát. Történt ugyanis a legutolsó Zöldinges táborban, hogy Váradi, Incze Béla (a Légió Hungária vezetője) és Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjai egykori elnöke részt vettek egy kerekasztalbeszélgetésen, melyben többek között a nemzeti szocializmus és a fasizmus elbukott ügyéről, és annak feltámasztásáról értekeztek. Noha Vékony azóta kiábrándult a parlamentáris politikából és a Magyar Életvédők Egyesületén belül dolgozik „a magyar faj védelmén”, senkiben ne maradjon kétely a Mi Hazánk politikai irányultságával kapcsolatban.
Mostanra azonban tevékenységük nagyban visszaszorult, látszólag elapadt a kezdeti bajtársi lendület. Évi néhány cikken kívül más nyilvános tevékenységet nem folytatnak, tevékenységük a jelentéktelenség ködébe burkolódzik. Hangzatos kiáltásaik a kereszténység magyar interpretációjáról, a hungarus tudatú népekről, a rassztudatról és a hősiességről végül nem szabadították fel a magyar társadalom fiktív hungarista tartalékait. A hungarizmus elbukott, és noha emlékét a kortárs fasiszták rajtuk kívül is őrzik, már nem ezen eszme mentén szerveződnek meg a komolyabban vehető neofasiszta mozgalmak.
Trotzer Vilmos
